A gazdálkodók sok időt és pénzt költenek a gyomok és más kártevők irtására, és gyakran vegyi fertőtlenítőszerekhez kell fordulniuk, hogy távol tartsák a legpusztítóbb kártevőket. A gazdálkodók azon is küzdenek, hogy mit kezdjenek a növénytermesztés alacsony értékű melléktermékeivel, mint például a gyümölcs-, zöldség- és diófeldolgozás héjával, magvaival és héjával.
Mi lenne, ha ezek a mezőgazdasági hulladékáramok alternatívákat generálnának a vegyi fertőtlenítőszerek helyett, és termelékenyebbé, jövedelmezőbbé és környezetbarátabbá tennék a gazdálkodást?
Talán megtehetik. A Kaliforniai Egyetem (Davis) kutatóit biztatják a „bioszolarizációval” végzett együttműködési kísérletek korai eredményei, amely folyamat a nap melegét a talaj módosításával kombinálja a gyomok és más talajban terjedő kártevők elleni küzdelemben.
"Ígéretesnek tűnik" - mondta Christopher Simmons élelmiszer-tudományi és -technológiai professzor, aki különféle növényekkel teszteli a bioszolarizációt, és együttműködik gazdákkal az egész államban. "Még mindig sok a tennivalónk, de a bioszolarizáció valódi potenciált mutat a kártevők elleni védekezés biztonságos és fenntartható módjaként, miközben javítja a termés minőségét és a terméshozamot."
A napenergia erősítése
Sok háztáji kertész ismeri a szolarizáció erejét. Ha átlátszó műanyag ponyvát helyez a nedves talajra, felfoghatja a napsugárzást, és eléggé felmelegítheti a talajt ahhoz, hogy elpusztítsa a gyomokat és más talajban terjedő kártevőket. Hatékony, de 4-6 hétig is eltarthat, ami gyakran túl hosszú ahhoz, hogy a táblákat parlagon helyezzék el.
A bioszolarizáció felgyorsíthatja és javíthatja a folyamatot. Simmons és csapata szerves kiegészítéseket, például szőlő- és paradicsomhéjat vagy őrölt dióhéjat adnak a talajhoz, mielőtt beterítenék azt, ami elősegíti a hasznos baktériumok növekedését. A hasznos mikroorganizmusok versenyeznek a kártevőkkel, és átmenetileg savasabbá teszik a talajt, és kevésbé fogadják a gyomokat és más kártevőket.
A talaj felmelegedése és a mikrobiális aktivitás együtt napokra, nem hetekre csökkentheti a kezelési időt.
"És a hasznos mikrobák aktiválásával a talajban a bioszolarizáció hosszú távon javíthatja a talaj egészségét" - magyarázta Simmons.
Tesztelés kereskedelmi feltételek mellett
A vegyi fertőtlenítőszerek drágák, és sokukat rákkeltőnek minősítették az állami és szövetségi szabályozó ügynökségek. De ha a talajban terjedő kártevők elpusztításáról van szó, nagyon hatékonyak.
"A füstölőszerek nagyrészt biocid hatásúak, ami azt jelenti, hogy a kártevőkkel együtt a jótékony mikroorganizmusokra is hatással vannak" - mondta Simmons. "A bioszolarizáció lehetővé teszi, hogy több ártalmatlan és hasznos mikroorganizmus maradjon fenn a talajban."
De ahhoz, hogy a gazdálkodók a bioszolarizációt a vegyi fertőtlenítőszerek alternatívájaként alkalmazzák, a kezelésnek hatékonynak, kiszámíthatónak és gazdaságosnak kell lennie. Tehát a csapat a bioszolarizációt teszteli sokféle növényi kultúrával, kiegészítéssel és talajjal különböző kártevők ellen, különböző helyeken, kereskedelmi méretekben az egész államban.
„Számföldi kísérleteink vannak salátával, paradicsommal, dinnyével és különféle takarónövényekkel” – mondta Simmons. "És van egy hosszú távú, 10 hektáros kísérletünk mandulával egy hagyományos gyümölcsösben Chicóban."
Chicóban Simmons és csapata együttműködik Rory Crowley mandulatermesztővel a Nicolaus Nut Company-nál, a kaliforniai Almond Board és a Western Center for Agricultural Health and Safety támogatásával. Egy éven át folytatják a 25 éves kísérletet, hogy kiderítsék, a mandulafeldolgozási maradékok és a napfény javíthatják-e a talaj egészségét, és csökkenthetik-e a gyomok és más talajban terjedő kártevők számát. Eddig Crowley le van nyűgözve.
„Nagyon jót tett a talajnak” – mondta Crowley. „A bioszolarizáció és a mustártakaró növény használatával 1.25-1.75 százalékkal növeltük a szervesanyag-tartalmat, ami óriási ugrás. Ez jót tesz a szénmegkötésnek és a talaj általános egészségi állapotának.
Túl korai lenne megmondani, hogy a talajjavítások nagyobb terméshozamot eredményeznek-e, de Crowley úgy gondolja, hogy a bioszolarizáció jó kártevő-kezelési eszközzé válhat, és értékes felhasználása lehet az egyébként mezőgazdasági hulladéknak.
„Otthon kell találnunk a mandulafeldolgozás melléktermékeinek, tehát miért ne nézhetnénk meg, hogy felhasználhatjuk-e őket a talaj egészségének javítására a kártevők elleni védekezés során?” – kérdezi Crowley.
A tereppróbák folytatódnak
Simmons és csapata több egynyári és takarókultúrán teszteli a bioszolarizációt az UC Davis kampuszában található parcellákon, paradicsom- és borfeldolgozásból származó mezőgazdasági hulladékáramok felhasználásával. Hamarosan megkezdik a teszteket az eperrel, amelyet általában minden évszakban füstölőszerrel kezelnek, amikor a gazdálkodók újra ültetik a bogyókat.
Simmons célja: Biztosítani a gazdálkodók számára, hogy a bioszolarizáció hatékony és gazdaságos legyen a körülmények széles köre között, számos kártevő ellen.
„Jelentős teret teszünk” – mondta. „Reméljük, hogy a bioszolarizáció segíthet a gazdálkodóknak abban, hogy az élelmiszereket és a mezőgazdasági hulladékot visszajuttathassák a rendszerbe a kártevők elleni védekezés és a növénytermesztés javítása érdekében.”
- Diane Nelson, UC Davis
Fotó: Chicóban az UC Davis csapata azt teszteli, hogy a mandulafeldolgozási maradványok és a nap javíthatják-e a talaj egészségét.