Gijsbrecht Günther, a Holland Hagyma Szövetség (HOA) elnöke szerint, ha a helyi termelés nem elegendő, Hollandia képes hagymát szállítani a világ bármely pontjára. „A feltétel az, hogy a hagymánk megfizethető legyen. Ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a termelési költségek az egész láncban korlátozottak legyenek, a hozamok magasak legyenek és a minőség kiváló legyen.”
Junther Hollandia versenyhelyzetéről beszélt a héten Drontenben zajló Észak- és Közép-Hollandia Mezőgazdasági Vásár hagymanapján. A Holland Kereskedelmi Kamara elnöke optimista a jövőt illetően. Különösen a júliustól az év végéig tartó értékesítési szezon első felében lát lehetőséget az export növelésére, különösen az afrikai és ázsiai desztinációk felé.
A FAO Élelmezésügyi Világszervezet statisztikái alapján Günther arról számol be, hogy az elmúlt húsz évben megkétszereződött a globális hagymatermelés. A 5.8-ben 2021 millió hektáros teljes termőterületből Hollandia mindössze 0.6 százaléka. A mintegy 106 millió tonna vöröshagyma össztermeléséből Hollandia részesedése 1.5 százalék.
A termeléssel egy időben szinte exponenciálisan nő a hagymafogyasztás világszerte. Günther szerint ez a népességnövekedésnek köszönhető. De azért is, mert a világ lakossága egyre több hagymát eszik. „Húsz évvel ezelőtt az átlagos fogyasztás fejenként évi 8 kilogramm volt, most viszont 13 kilogramm, és 20-re akár 2050 kilogrammra is emelkedhet.”
A fogyasztás és ebből adódóan a hagyma iránti kereslet növekedésének súlypontja Ázsiában és Afrikában van. Günther szerint az átlagos fogyasztás egy olyan országban, mint Szenegál, 35-40 kilogramm fejenként. „A hagyma fontos élelmiszernövény. Különösen azokban a régiókban, ahol erős a népességnövekedés, a hagyma minden nap szerepel az étlapon.
Günther számításai szerint, ha valóban folytatódik a kereslet, 2050-ben 180 millió tonnára lesz szükség a világpiaci hagymaszállításhoz. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az éghajlatváltozás miatt világszerte stagnál a hagymahozam, és csökken a rendelkezésre álló mezőgazdasági terület. „Ezek a fejlemények azt jelentik, hogy néha hiányok lehetnek.”
Günther kiemeli, hogy a világ hagymatermelésének mintegy 92 százalékát a helyi piacokra szánják. A hagymakereskedelem tehát lényegében a helyi lakosokra irányul. A teljes exportpiac jelenleg csak 8 százalék, azaz mintegy 8.5-9 millió tonna. Hollandia adja a nemzetközi hagymakereskedelem 20 százalékát.
A marketing szezon első fele
A növekvő kereslet és kínálati korlátok miatt Günther arra a következtetésre jut, hogy Hollandiának van lehetősége. A legnagyobb keresletre Ázsiából és Afrikából számít, ezért a marketingszezon első hónapjaiban még jobban nő a holland export. A marketingszezon első és második felében 40-60 volt a mennyiségek aránya, ami mostanra 60-40-re változott, és továbbra is 70-30-ra változott.
A HOA elnöke szerint a holland íj megkülönböztető jellege és elérhetősége kritikus fontosságú az exportpozíció szempontjából. „Tárolható hagymánk jó minőségéről és kiváló eltarthatóságáról ismert. De azt is meg kell értenünk, hogy vannak alternatívák a hagyma globális piacra szállítására, ezért nem szabad a piacon kívül áraznunk árainkat.”
Günther szerint a saját költség ismerete elengedhetetlen a versenyképességhez. Ezenkívül a termesztés során fontos, hogy a hozamok magasak maradjanak, különös tekintettel a gazdálkodók egyre növekvő függő költségeire. Günther egyebek mellett egy jelentésre hivatkozik, amelyben a Wageningen University & Research azt állítja, hogy egy átlagos szántóföldi gazdaság költsége 51,000-ben 2022 ezer euróval, 15 százalékkal nőtt.
Befolyásolja a jó termést
A mutató számításánál Günther kimutatja, hogy 55 tonna hektáronkénti termelés mellett a hagyma költsége a holland termelők számára 16 euró 100 kilogrammonként. Ez azokra a hagymákra vonatkozik, amelyeket decemberben szárazon szállítottak az istállóból. „A költségek kiszámítása mindig kockázatos a feltételezések miatt” – ismeri el. „De ha ugyanezt a számítást 80 tonnás terméssel végezzük, a költség 11 euró lesz 100 kilogrammonként. Ez megmutatja, milyen hatása van a jó termésnek.