Hagyományosan azt feltételezték, hogy az élelmiszerek termesztése a biológiai sokféleség csökkenéséhez és az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatásokhoz vezet. A több egyetem, köztük az austini Texasi Egyetem kutatóinak új tanulmánya azonban megcáfolja ezt a feltételezést, és azt mutatja, hogy a közösségi kertek és a városi farmok pozitívan hatnak a biológiai sokféleségre, a helyi ökoszisztémákra és a bennük dolgozó emberek jólétére.
A közzétett tanulmány Ökológiai levelek, nézett 28 városi közösség kertek Kaliforniában öt év alatt, és számszerűsítve a biológiai sokféleség a növényi és állati életben, valamint az ökoszisztéma-funkciókban, mint a beporzás, a szénmegkötés, az élelmiszertermelés, a kártevőirtás és az emberi jólét.
"Azt akartuk meghatározni, hogy van-e kompromisszum a biológiai sokféleség vagy az ökoszisztéma működésére gyakorolt hatás tekintetében" - mondta Shalene Jha, az integratív biológia docense, a tanulmány vezető szerzője. „Azt tapasztaltuk, hogy ezek a kertek, amelyek óriási tápanyagforrást biztosítanak és növelik a kertészek jólétét, hihetetlenül magas szintű növényi és állati biológiai sokféleséget is támogatnak. Ez egy win-win.”
A tudósok korábbi feltételezései az élelmiszer-termelésnek a biológiai sokféleségre gyakorolt negatív hatásáról szinte teljes mértékben az intenzív vidéki mezőgazdasági vállalkozásokon alapultak, amelyek hajlamosak csak egy vagy kétféle növényt termeszteni, gyakran tömegesen. A városi közösségi kertekben, a magánkertekben, valamint a városi gazdaságokban és gyümölcsösökben általában több fajta növényt termesztenek kisebb területeken. Ez az új tanulmány az első, amely feltárja a városi kertek hatásait a biológiai sokféleségre vonatkozó intézkedések és ökológiai szolgáltatások széles körében.
„A becslések szerint 2030-ra a világ lakosságának körülbelül 60%-a fog városokban élni” – mondta Jha. „És a városi gazdaságok és kertek jelenleg az élelmiszerellátásunk 15-20%-át adják, tehát elengedhetetlenek az élelmiszer-egyenlőtlenség kihívásainak kezelésében. Azt látjuk, hogy a városi kertek kritikus lehetőséget kínálnak a biológiai sokféleség és a helyi élelmiszertermelés támogatására.”
A tanulmány azt is megállapította, hogy a kertészek döntései nagy hatással lehetnek a helyi ökoszisztémára. Például megnövekedhet a termőágyon kívüli fák ültetése szénkötés korlátozás nélkül beporzó vagy az élelmiszertermelés csökkentése túl sok árnyékból. A talajtakarás csak a termőágyakon belül javíthatja a talaj szén-dioxid-kibocsátását, miközben elkerülheti a kártevők elleni védekezésre és a beporzókra gyakorolt negatív hatásokat.
Monika Egerer, Peter Bichier, Hamutahl Cohen, Stacy M. Philpott és Azucena Lucatero (UC Santa Cruz), Heidi Liere, a Seattle Egyetemen, valamint Brenda Lin, a CSIRO Land and Water Flagship Ausztráliában voltak a tanulmány társszerzői.