A megvalósításra hat éven belül több mint 3 milliárd rubelt terveznek elkülöníteni.
Jelenleg a vetésterület mintegy 80%-át a zöldségnövények importált hibridjei foglalják el.
A Földművelésügyi Minisztérium a 2017-2030 közötti időszakra szóló szövetségi tudományos és műszaki program (FSTP) keretében az Oktatási és Tudományos Minisztériummal és az Orosz Tudományos Akadémiával közösen kidolgozott egy alprogramot „A mezőgazdaság fejlesztése zöldségnövények szelekciója és vetőmagtermesztése.” Az FSTP-be való felvételéről szóló kormányrendelet-tervezet felkerül a szabályozó jogszabálytervezetek portáljára. Az alprogram versenyképes hazai zöldségnövényfajták és -hibridek, valamint a legújabb tudományos eredményeken alapuló technológiák létrehozását és bevezetését célozza – áll a dokumentum indoklásában.
Az ország lakosságának éves friss zöldségszükségletét 18.3 millió tonnára becsülik, a hazai termékek hiányát 19.8 százalékos és importtal kompenzálják, míg a zöldségfogyasztás 22.9 százalékkal marad el a normától – számoltak a dokumentum készítői.
Az indoklás szerint a zöldségtermesztésben a legnagyobb arányt a paradicsom (16%), a káposzta (15%), a hagyma (11.9%), a sárgarépa (9%) és az uborka (7.8%) foglalja el. A Földművelésügyi Minisztérium ugyanakkor megjegyzi a „borscs” készlet zöldségeinek hozamának növekedését. Így az elmúlt 10 évben a káposzta termésátlaga 230 c/ha-ról 344 c/ha-ra, a répa 180 c/ha-ról 243 c/ha-ra, a sárgarépa 186 c/ha-ról 298 c/ha-ra nőtt. ha, hagyma – 174 c/ha-tól 285 c/ha-ig. „A hozamnövelés fő tényezője a nagy hozamú, elsősorban külföldi szelekciójú zöldségnövény-fajták és -hibridek alkalmazása, valamint az intenzív zöldségtermesztési technológiák alkalmazása nyílt és védett talajon. A zöldségnövények hozama azonban Oroszországban lényegesen alacsonyabb, mint a világ fejlett országaiban” – ismerik el az alprogram készítői, pontosítva, hogy a vetésterület mintegy 80 százalékát a zöldségnövények import hibridjei adják.
A hazai nemesítés alacsony versenyképességét az új fajták és hibridek lassú bevezetése, a vetőmag- és ültetési anyagok piacához szükséges infrastruktúra fejletlensége vagy hiánya, a szerzői és szabadalmi jogok védelmével kapcsolatos problémák, valamint a fizikai elavultság magyarázza. és erkölcsileg technikai alapja a nemesítő munkának és a vetőmagtermelésnek – áll a magyarázó jegyzetben. Az FNTP alprogram ezen problémák megoldására készült.
Az alprogram célmutatókat tartalmaz a szellemi tevékenység regisztrált eredményeinek számára, a zöldségnövények fajta- és hibridgyűjteményeire, az e területen tudományos részlegeket létrehozó szervezetekre stb. uborka, padlizsán, bors, sárgarépa és egyéb zöldségek. Az alprogram megvalósítását komplex tudományos és műszaki projektek segítségével tervezzük. A fő hangsúly a projekt megrendelőinek felelősségére kerül az új fajták és hibridek, valamint technológiák ipari termelésbe való bevezetéséért. Az alprogram végrehajtása eredményeként az új versenyképes hibridek vetőmagjainak aránya a fajták és hibridek összes elvetett vetőmagjában terméstől függően 15-50%.
Az alprogramot 2024-2030-ra tervezték, a tervek szerint több mint 3 milliárd rubelt fordítanak a végrehajtására. a szövetségi költségvetésből. A határozattervezet ugyanakkor megjegyzi, hogy a költségvetési előirányzatok összegét az állami program végrehajtásához biztosított szövetségi költségvetési források, valamint az agráripari és halászati komplexumokból származó kiegészítő bevételek újraelosztása során határozzák meg.