#Mezőgazdaság #ElNino #Klímaváltozás #FenntarthatóGazdaság #Mezőgazdasági Innováció #Kutatás és Fejlesztés #KlímaOkosMezőgazdaság
Az El Nino hatása a mezőgazdaságra
Mivel az előrejelzések szerint a következő öt évben a globális hőmérséklet emelkedni fog az üvegházhatású gázok hatása és az El Nino természeti jelenség miatt, a mezőgazdasági ágazat jelentős kihívásokkal néz szembe. Az El Nino, amelyet a tengerfelszín hőmérsékletének felmelegedése jellemez a Csendes-óceánon, jelentős hatással van a csapadékmintázatokra, különösen az olyan régiókban, mint Indonézia. Az El Nino mezőgazdaságra gyakorolt következményei jelentősek, ami csökkenti a termelést és a mezőgazdasági hozamok minőségét, a növényi betegségek és kártevők fokozott elszaporodását, a hiányos beporzást, ami csökkent hozamot eredményez, és az ültetési időszak eltolódásához vezet az aszály veszélyével.
Válaszul ezekre a kihívásokra a Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutatási Szervezeten (ORPP) keresztül fókuszcsoportos beszélgetést (FGD) szervezett „Strategi Riset dan Inovasi Menghadapi El Nino Menuju Pertanian Modern Berkelanjutan” (Kutatás és Innováció) címmel. Stratégiák El Nino megszólítására a fenntartható modern mezőgazdaság felé) augusztus 9-én a Teratai KST Soekarno épületében Cibinongban. Ez az FGD része volt a Nemzeti Ébredés Napjáról (Harteknas) 2023-ban megemlékező tevékenységeknek.
Boediastoeti Ontowirjo, a Nemzeti Kutatási és Innovációs Ügynökség (BRIN) szakpolitikai kutatási és innovációs osztályának helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy a kutatási és innovációs politikáknak az El Ninóval összefüggő időjárási és éghajlati változásokkal kapcsolatos alkalmazkodásra, mérséklésre és mezőgazdasági ellenálló képességre kell összpontosítaniuk. Két kulcsfontosságú szakpolitikai területet vázolt fel. Először is, a szárazságtűrő növényfajták kutatás útján történő fejlesztése döntő fontosságú az El Nino miatti termésveszteség kockázatának csökkentése érdekében. Másodszor, a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok, mint például a hatékony vízgazdálkodás, a műtrágyahasználat, a peszticidek kijuttatása és a vetésforgó növelhetik a növények szélsőséges időjárási viszontagságokkal szembeni ellenálló képességét.
Ezenkívül a mezőgazdasági technológia fejlődése, mint például az érzékelő-alapú termésfigyelés, a földrajzi információs rendszerek, valamint a precíziós öntözési és műtrágyázási technikák, létfontosságú szerepet játszanak a termelékenység és a mezőgazdasági hatékonyság növelésében. Ezeknek a technológiáknak a hatékony megvalósításához a kutatóközpontok és kutatószervezetek közötti együttműködésre van szükség.
Az El Nino sajátos hatása
Puji Lestari, a BRIN Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutatási Szervezetének vezetője kiemelte az El Nino mezőgazdaságra gyakorolt eltérő specifikus hatásait, amelyek a regionális éghajlati viszonyoktól, gazdálkodási gyakorlatoktól és a gazdálkodók alkalmazkodóképességétől függenek. Hangsúlyozta az El Nino hatásával és a fenntartható mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak mérséklésére vonatkozó konkrét stratégiákkal kapcsolatos információk és ajánlások összegyűjtésének fontosságát.
Elza Surmaini, a BRIN Klíma- és Légkörkutató Központ főkutatója hangsúlyozta, hogy az éghajlati intelligens mezőgazdaságon alapuló kutatásokra van szükség az aszályhoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel az élelmiszer-alapanyagokra, különösen a rizsre. Hangsúlyozta, hogy a jövőben várhatóan növekedni fog az El Nino események gyakorisága és intenzitása, így a szárazsághoz való alkalmazkodás kutatása kiemelt prioritássá válik.
Az FGD más prominens előadókat és résztvevőket is tartalmazott különböző mezőgazdasági ágazatokból, beleértve a termésvizsgálatot, az ökológiai gazdálkodást és az agrárpolitikát.
Kulcsszavak az FGD-ből
Tri Puji Priyatno, az Állattenyésztési Kutatóközpont vezetője összefoglalta az FGD eredményeit. Az El Nino széleskörű hatást gyakorol a klimatológiára, a meteorológiára, a hidrológiára, az agronómiára és a társadalmi-gazdaságtanra. Bár negatív következményekkel jár a mezőgazdasági ágazatra nézve, lehetőségeket is kínál, például a vizes élőhelyek művelési célú hasznosítását.
Kiemelte a Climate Smart Agriculture rendszerek továbbfejlesztésének szükségességét átfogó kutatással és korszerű mezőgazdasági technológiai fejlesztéssel. Az El Ninótól való félelem helyett inkább természetes jelenségnek kell tekinteni, amely előre látható és hatékonyan kezelhető.
Emellett hangsúlyozta a hatékony technológiatranszfer stratégiák fontosságát a kutatástól a végfelhasználókig, különösen a gazdálkodókig. A sikerhez elengedhetetlen egy olyan innovációs ökoszisztéma kiépítése, amely áthidalja a szakadékot az olyan kutatóintézetek, mint a BRIN és a végfelhasználók között.
Az El Nino-val és az éghajlatváltozás jelentette kihívásokkal szemben a fenntartható és modern mezőgazdaság kritikusabb, mint valaha. A kutatási és innovációs stratégiák, amint azt a fókuszcsoportos megbeszélésen is tárgyaltuk, elengedhetetlenek a változó éghajlathoz való alkalmazkodáshoz, a kockázatok mérsékléséhez és az élelmezésbiztonság biztosításához. A szárazságtűrő növényfajták fejlesztésével, a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok megvalósításával és a fejlett mezőgazdasági technológiák alkalmazásával Indonézia ellenálló képességet építhet mezőgazdasági ágazatában, és hozzájárulhat egy fenntarthatóbb jövőhöz.