#Agrárgazdaság #Kereskedelempolitika #Élelmiszerbiztonság #Kazahsztán #Napraforgómagexport #Gazdasági Fejlesztés
A napraforgómag exportvámja Kazahsztánban augusztus 31-én jár le, ami vitákat vált ki a megszüntetéséről. Ez a helyzet újra fellángolta a konfliktusokat a vetőmagtermelők és az olajfeldolgozók között. A gazdálkodók célja, hogy több vetőmagot exportáljanak magasabb áron, míg az olajtermelők az olcsó hazai alapanyagokat keresik.
A közelmúltban a gazdálkodók felfedték, hogy a 2021/22-es szezonban az irracionális készletek 100 milliárd tenge feletti bevételkiesést eredményeztek az exportvám kivetése miatt.
Válaszul az olajtermelők sajtótájékoztatót tartottak az állítások ellen, és közölték, hogy ilyen mennyiségű vetőmag nem áll rendelkezésre az országban. Azzal érvelnek, hogy a hazai vetőmag-kínálat nem elegendő a helyi kereslet kielégítésére.
A Qazaq Astyq Group kereskedelmi igazgatója, Alekszandr Buzsenyica utalt arra, hogy a vetőmagtermelők akaratlanul is megnyitják az utat az orosz nyersanyagok reexportja előtt. Ez veszélyt jelent Kazahsztán élelmezésbiztonságára nézve.
Ezenkívül a cikk foglalkozik az ország élelmezésbiztonságára gyakorolt hatásokkal kapcsolatos aggályokkal. Buzsenyica azzal érvel, hogy a nyersanyagok exportja csökkenti Kazahsztán feldolgozóiparát, míg más nemzetek a sajátjuk megerősítésén dolgoznak. Az olajfeldolgozó üzemek felemelkedése Közép-Ázsiában, amelyet a nyersanyagok – például a napraforgómag – iránti igény táplál, gazdasági kihívás elé állítja Kazahsztánt.
A cikk rámutat arra, hogy az orosz kereskedők kihasználhatják az alacsony exportvámokat, és az orosz vetőmagokat kazahsztáni termékekre változtatják, hogy bejussanak Kína, Üzbegisztán és Tádzsikisztán piacaira. Az ilyen intézkedések aláássák Kazahsztán gazdasági növekedését és iparfejlesztési erőfeszítéseit.
Buzsenyica kiemeli, hogy az exportvám ellenére folytatódik az olajos magvak kereskedelme, Kína túlfizet a kazah napraforgómagért. Hangsúlyozza a szerződések és a feldolgozás összetettségét az egyszerű adásvételi tranzakciókkal szemben.
A cikk kitér a Kazahsztán által a hazai piacok kezelésére alkalmazott stratégiákra is. Buzsenyica a kereslet és kínálat egyensúlyát tárgyalja, hangsúlyozva, hogy Kazahsztán fenntartja a tervezett megközelítést a piac telítettségének elkerülése érdekében.
A cikk azzal zárul, hogy óvatosságra int a feldolgozott termékek exportjára vonatkozó korlátozó intézkedések bevezetésekor. Kiemeli a szomszédos országok, például Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország tanulságait, amelyek korlátozott nyersanyagexporttal rendelkeznek, miközben erős feldolgozóipart támogatnak. E fejlemények következményei jelentősek, mind a gazdasági növekedést, mind az élelmezésbiztonságot érintik Kazahsztánban.