A New York állam északi részén található Clarkson Egyetem új terepkutatása azt vizsgálja, hogy a mikrobák miként juthatnak el a trágya kijuttatási helyeiről a szélirányban termelt termékek felé. A kutatócsoport vezetésével Shane Rogers, az építő- és környezetmérnöki docens megmérte, milyen messze vannak a gyakori baktériumok – beleértve Salmonella és a E. coli— valószínű, hogy a trágya kijuttatási helyéről szélirányban haladnak.
"Az volt a célunk, hogy logikai keretet biztosítsunk ennek az útnak a tanulmányozásához" - mondta Rogers.
A csapat a terepi adatokat használta annak megértésére, hogy ezek a baktériumok hogyan jutnak el a trágya kijuttatási helyeiről a termelésbe. A kutatás három évig tartott. A trágya kijuttatási helyétől több távolságra mintát vettek, és megmérték a betegséget okozó baktériumok jelenlétét.
A kutatók számítógépes modelleket használtak ismereteik bővítésére.
"Nem lehet méréseket szerezni minden lehetséges körülményre vonatkozóan" - mondta Rogers. „A modellek lehetővé teszik számunkra, hogy előre jelezzük a szennyeződést a valószínű körülmények nagyobb tartományában, mint amit nyers méréseink adnának.”
Ide tartozik a trágya típusa, a gazdaság domborzata és a trágya kijuttatásának időpontjában fennálló időjárási viszonyok.
A csapat a betegség kockázatát is értékelte. Így a csapat jobban megértette, mekkora valószínűséggel betegszik meg valaki a terméktől, ha bizonyos mennyiségű baktérium van jelen.
Mindezeket az adatokat egyesítve a csapat megállapította, hogy a termőföldeket legalább 160 méterrel távolabb kell tartani a trágya kijuttatási területétől. Ez a távolság hozzájárul az élelmiszer-eredetű betegségek kockázatának elfogadható szintre (1 10,000-ből XNUMX) csökkentéséhez. Rogers hangsúlyozta, hogy a tanács a minimális visszaesésre vonatkozik.
"(160 méter) az a minimális távolság, amelyet a termelőknek be kell tartaniuk a trágyakijuttatási tevékenységek és a termőterületek között" - mondta Rogers.
A trágya kijuttatása és a betakarítás közötti további távolság és késleltetés további védelmet biztosítana.
A tanulmány a Journal of Environmental Quality című folyóiratban jelenik meg. Ezt a projektet a Nemzeti Kutatási Kezdeményezés Versenyképes Támogatása és az Agricultural Food and Research Initiative (AFRI) támogatta. Nemzeti Élelmiszer- és Mezőgazdasági Intézet (NIFA) Levegőminőségi Programja.