Gyakori kérdés az évnek ebben a szakaszában: „Elvégeztem a talajvizsgálatomat, és azt mondja, hogy hozzá kell adnom egy bizonyos mennyiségű tápanyagot. Hogyan határozhatom meg, hogy milyen műtrágyát és mennyit kell kijuttatni?”
Akár szerves, akár szintetikus műtrágyát használ, ugyanazok az alapfogalmak vonatkoznak a táblára adagolandó műtrágya kiszámítására. Minden műtrágyatermék, legyen az csontliszt, Sustane, karbamid vagy más szerves vagy szintetikus termék, meghatározott koncentrációban tartalmaz tápanyagokat. Ezek a koncentrációk a címkén vannak feltüntetve. Az Ön feladata, hogy a gazdaság céljai és a talajviszonyok alapján eldöntse, melyik műtrágyát és mennyit használjon. Ez a cikk részletesen elmagyarázza a folyamatot, és bemutatja a szükséges alapvető egyenleteket.
Ha már megtette ezt, és csak egy frissítésre van szüksége, a következő lépések vannak:
- Ismerje meg a talaj tápanyag-koncentrációját
- Határozza meg, mennyit kell hozzáadni az egyes tápanyagokból font/hektárban, a táblázatban található táblázatok segítségével tápanyag-gazdálkodási útmutató
- A szükséges tápanyagok relatív mennyisége alapján döntse el, hogy melyik terméket alkalmazza
- Ossza el a tápanyag-ajánlatot a műtrágyában lévő tápanyagok hányadával (tápanyag lbs / 0,__ = lbs per hektárnyi kijuttatott műtrágya)
Először ismerje meg a műtrágya címkéit: A nitrogént, foszfort (foszfátot) és káliumot (káliumot) tartalmazó műtrágyák NPK-ként tüntetik fel ezeket a koncentrációkat a címkén. Például a 8-2-4 jelzésű műtrágya (egy általános szerves termék) 8% nitrogént (N), 2% foszfort (P2O5) és 4% káliumot (K2O) tartalmaz. A 16-20-0 jelzésű ammónium-foszfát műtrágya 16% N-t, 20% P-t és 0% K-t tartalmaz. A más tápanyagot, például kalciumot vagy bórt tartalmazó műtrágyák a címkén a tápanyag százalékos arányát is feltüntetik.
Az egyszerűség kedvéért ebben a cikkben a foszfátot (P2O5) P-ként, a káliumot (K2O) pedig K-ként fogom használni.
Másodszor, határozza meg a talaj tápanyagszükségletét: A kijuttatott műtrágya típusának a talaj tápanyag-koncentrációjától és az elültetett vagy ültetni kívánt növénytől kell függnie. Például, ha a talaj foszforhiányos (P), de már nagyon magas a káliumtartalma (K), válasszon olyan műtrágyát, amely magasabb P-koncentrációt tartalmaz, és kevés vagy egyáltalán nem tartalmaz K-t, például egy 2-14-0 csontlisztet. . Kevésbé bölcs dolog ebben az esetben valami 8-2-4-es műtrágyát kijuttatni, mert az kevés P-t tartalmaz K-hoz és N-hez képest.
A különböző növények tápanyagigénye némileg eltérő, melyeket a Tápanyag-gazdálkodás a kereskedelmi célú gyümölcs- és zöldségnövényekhez Minnesotában, útmutató. Ezért, ha több növényt is ültet ugyanabban a táblában, akkor előfordulhat, hogy a növényektől függően módosítani kell a műtrágya kijuttatását a táblán belül.
Talajvizsgálat beszerzése olyan laborból, mint pl A Minnesota Egyetem talajvizsgáló laboratóriuma lehetővé teszi a tápanyagok jelenlegi koncentrációjának megismerését a talajban, és azt, hogy mennyit kell hozzáadni. A talajvizsgálati jelentés felsorolja a talaj jelenlegi tápanyag-koncentrációit millió részben (ppm). A milliónkénti részek könnyen átválthatók fontra hektáronként (lbs/acre). Egyes jelentések azt is felsorolják, hogy az egyes tápanyagokból hány font/hektár kell hozzáadni, hogy megfelelő tápanyagszintet érjen el az adott növény számára. Mások nem, ezért jó tudni, hogyan kell ezt megtenni.
Ezután számítsa ki az egyes tápanyagok szükséges mennyiségét: Azokban az esetekben, amikor a talajvizsgálat nem tartalmaz lb/acre ajánlást, meg kell néznie, vagy magának kell kiszámítania. A kijuttatott tápanyag mennyisége a (talajvizsgálaton feltüntetett) mennyiség és a növény(ek) számára optimális tápanyagszint közötti különbségen alapul. \Ha a talajvizsgálat alapján szeretné meghatározni, hogy mennyi tápanyagot kell kijuttatni, töltse le és tekintse meg a Tápanyag-gazdálkodás a kereskedelmi célú gyümölcs- és zöldségnövényekhez Minnesotában.
Ez az útmutató a tápanyagszükséglet kiszámításának egy részét megemelte. Táblázatokat tartalmaz, amelyek felsorolják, hogy a talajvizsgálati eredmények alapján mennyit kell kijuttatni az egyes főbb makrotápanyagokból font per hektáron (lbs/acre). Használja ezt az útmutatót a következő példa végrehajtásához:Kara paradicsoma: Kara a jövő héten paradicsomot akar ültetni a földjére. Kara talajvizsgálata azt mutatja, hogy az Olsen-teszt szerint a szántóföldje 10 ppm P-t tartalmaz. Tudnia kell, hogy mennyi P-t kell hozzáadnia ahhoz, hogy a paradicsom optimális talajfoszforszintje legyen.
Lapozzon át a fent hivatkozott tápanyag-gazdálkodási útmutató 29. oldalán található 22. táblázatra. E táblázat szerint, ha Kara mezője 10 ppm P-t (Olsen) tartalmaz, akkor ezt kell tennie adjunk hozzá 100 font/hektár P-t Ha paradicsomot termeszt. Ezután Kara újra megnézi a talajvizsgálatot, és az azt jelzi, hogy a talaja 190 ppm káliumot (K) tartalmaz. Tekintse meg a 30. táblázatot az útmutató 23. oldalán. A táblázat szerint, ha a mező 190 ppm K-t tartalmaz, 50 font/hektár K paradicsomtermesztésnél kell alkalmazni.
Miután meghatározta, hogy mennyi P-t és K-t kell kijuttatni, Karának továbbra is tudnia kell, hogy mennyi nitrogént kell kijuttatni a szántóföldjére, hogy eldönthesse, melyik NPK-műtrágya a legjobb. A legtöbb talajvizsgálat azonban nem ad ppm N-koncentrációt. Ehelyett a szerves anyag százalékos arányát (%OM) sorolják fel, amely a talaj nitrogénszükségletével függ össze. A magasabb szervesanyag-tartalmú talaj általában alacsonyabb éves N-bevitelt igényel, mint a homokosabb talaj. Kara jelentése 6.9%-os %OM-ot mutat.
Ez magasnak számít. Most nézze meg a 28. táblázatot az útmutató 21. oldalán. Azt írja, hogy nagy %OM talaj esetén 90 lb/acre nitrogént kell kijuttatni a paradicsomra. Javasoljuk továbbá, hogy ennek a N-nek a felét ültetés előtt, 1/2-ét pedig néhány héttel később, amikor a gyümölcs megjelenik. Ezért jelentkeznie kell 45 lb/acre N tavasszal ültetés előtt.Tehát Karának 45 font/hektár N-t, 100 font/hektár P-t és 50 font/hektár K-t kell alkalmaznia.Ezután döntse el, hogy melyik terméket és mennyit alkalmazza
A következő lépés annak meghatározása, hogy milyen típusú műtrágyát és mennyit kell kijuttatni a szükséges NPK arányok alapján. A számára szükséges NPK-arányok (45 lb/acre N, 100 lbs/acre P és 50 lbs/acre K) mellett jó választás lehet egy 4-8-4 vagy 10-20-10 műtrágya, mert nagyjából tartsa be ezeket az arányokat.Kara biogazdálkodó, ezért úgy dönt, hogy 4-8-4 szervestrágyát alkalmaz. De egy szintetikus 10-20-10 műtrágya esetében ugyanezek az egyenletek vonatkoznának a kijuttatási mennyiségek meghatározására.
A felhasználandó termék mennyiségének kiszámításához: Ossza el a korábban kiszámított ajánlott tápanyagmennyiséget a műtrágya tápanyag százalékával (töredék alapon). Példánkban Kara elosztja a P ajánlást (100 font/hektár) a zsákban lévő P töredékével (8% lenne 0.08):Tápanyag-ajánlás / % tápanyag a termékben frakcióban kifejezve =100 / 0.08 = 1,250 fontEz azt jelenti, hogy Karának kell alkalmaznia 1,250 font/hektár 4-8-4-es műtrágyából, hogy kielégítse termése és talaja foszforigényét.
Ugyanezt a számítást elvégezheti N és K esetében is. Mivel azonban a P jelenleg a leginkább korlátozó tápanyag a talajában, hasznos a P-igények alapján kiszámítani. 1,250 font/acre jelentős mennyiségű műtrágya alkalmaz. Ha Kara tud magasabb tápanyagkoncentrációjú műtrágyát használni, például 10-20-10-et, akkor csak 500 font/hektárnyi műtrágyát kellene kijuttatnia ahhoz, hogy kielégítse talaja P-igényét. Ha trágyát juttatnak ki a táblára, ez a kiszórandó műtrágya mennyiségét is csökkentheti.
Érdemes azonban először meghatározni a trágya tápanyag-koncentrációját, hogy megnézzük, mennyire járul hozzá a tápanyagszükséglethez. Kezdje itt, hogy további információkat találjon a trágya kijuttatásáról.
Egy másik módszer: Dönthet úgy is, hogy meghatározza az egyes tápanyagok tényleges mennyiségét a műtrágya adott tömegében. Ehhez meg kell szorozni az egyes tápanyagok tápanyag százalékát a műtrágya tömegével, majd el kell osztani 100-zal.
Például a tényleges nitrogén (N) mennyiségének meghatározásához egy 50 font 4-8-4:50 X 4/100 = 2 lb N egy 50 lb-s zsákban 50 X 8/100 = 4 font P50 X 4/100 = 2 font KAMásik példa a útmutató: "Ha hektáronként 200 font 8-32-16 kerül kijuttatásra, akkor az összes kijuttatott tápanyag 16 lb N, 64 lb P2O5 és 32 lb K2O lenne." Gyakorolja a fenti egyszerű egyenleteket, hogy megtudja, ugyanazokat a válaszokat kapja-e. Összefoglalva, itt vannak a gyümölcs- és zöldségnövények műtrágyaarányának kiszámításának alapvető lépései:
- Ismerje meg a talaj tápanyag-koncentrációját
- Határozza meg, mennyit kell hozzáadni az egyes tápanyagokból font/hektárban, a tápanyag-kezelési útmutató táblázatai alapján
- A szükséges tápanyagok relatív mennyisége alapján döntse el, hogy melyik terméket alkalmazza
- Ossza el a tápanyag-ajánlatot a műtrágyában lévő tápanyagok hányadával (tápanyag lbs / 0,__ = lbs per hektárnyi kijuttatott műtrágya)
Annie Klodd, bővítési oktató – gyümölcs- és zöldségtermesztés, Minnesota Egyetem