A hagyma csepegtető öntözéssel történő öntözése extra hozamot biztosít a hagymában, ezáltal a víz a leghatékonyabban hasznosul. Más rendszerekhez képest nagyobb hozamot biztosít. De egyben a legdrágább is.
Az UIKC bemutató tábláin már megállapítható, hogy a hagymában a csepegtető öntözés nagyobb termést ad. „A Hagymanapokon megvitatjuk, hogy mennyire kifizetődő a víz hozzáadása, és mi a leghatékonyabb módszer” – mondja Luc Remijn, a Delphy munkatársa.
„A tavalyi évben akár 20 tonnás hektáronkénti terméskülönbséget is mértek egy csepegtető öntözéses demó-elrendezésben” – mondja a kutató. „Ezután összehasonlítottuk azokat az objektumokat, ahol négyszer 10 milliméter vizet tápláltak csepegtetőtömlőkkel, összehasonlítva a természetes esőellátással. A kérdés az, hogy ez a többlethozam évente realizálható-e.
Amellett, hogy a Delphy termesztési tanácsadója, Remijn az társszervezője a szeptember 3-án és 4-én megrendezett Hagymanapoknak a Colijnsplaat-i UIKC hagymaismereti központ nevében.
Az édesvíz rendelkezésre állása határozza meg a kiviteli tervet
LUC REMIJN, MŰVELÉSI TANÁCSADÓ A DELPHYNÉL
Bizonyára nem hallani Remijnt azt mondani, hogy a szárazságra érzékeny talajokon már nem lehet hagymát termeszteni. „A korábbinál jobban meg vagyok győződve arról, hogy az édesvíz rendelkezésre állása határozza meg az építési tervet. Egyes szántóföldi gazdálkodók számára ez azt jelenti, hogy beruházásokra van szükség a hagymatermesztés folytatásához.
Friss vízellátás
A 2018-as rendkívüli szárazság után a Rusthoeve és az UIKC kísérleti farmon 3,000 köbméter esővíz tárolására szolgáló puffermedencét építettek ki a hagymapróbák számára. Ezen kívül a háztelken lévő összes telken az elmúlt szezonban friss vízellátást biztosító földalatti vezetékeket szereltek fel.
Az UIKC idén két kísérletet hajtott végre az Uireka hagymakutatási platform és a Van Iperen növényvédő cég számára, amelyek az aszályvédelemmel kapcsolatosak. Uireka kísérletében a csepegtető öntözést a permetezőgémmel történő öntözéssel hasonlítják össze. Van Iperen tesztje azokra a trágyázási rendszerekre vonatkozik, amelyekben a vízen kívül a teljes ásványianyag-szükségletet csepegtető tömlőkkel adják be.
Trágyázás levélelemzések alapján
A trágyázási kísérletben többek között a levélelemzések a döntőek az ásványi anyagok hozzáadására. Az összehasonlítás a szabványos, nedvesség nélküli termesztésű és széleskörű műtrágyázású trágyázási objektumokra vonatkozik.
Első pillantásra már nagyon nagyok a különbségek az objektumok között – jegyzi meg Remijn. 'A termés a trágyázással tovább marad friss zöld, a tartós szárazság után a szabvány egyértelműen hamarabb elkopik.'
Az Uireka csepegtető tesztben a föld feletti öntözésnél 20 milliméter vizet használtak fel alkalmazásonként, míg a csepegtető öntözésnél 10 millimétert. „Az egyik cél, hogy kiderítsük, milyen mértékben tudjuk hatékonyabban adagolni a vizet. Kíváncsiak vagyunk, hogy feleannyi öntözéssel is sikerül-e ugyanazt a termesztési eredményt elérni” – magyarázza Remijn.
Elegendő hozzáadott érték
A csepegtető tárgyaknál két csepegtető tömlő található az ágyásokban, öt sor hagymanövényekkel. Az egyik objektumban egy extra tömlőt helyeztek el a vízelosztás javítása érdekében.
Azt vizsgáljuk, hogy ez kellő hozzáadott értéket jelent-e” – mondja a termesztési tanácsadó. „A közeljövőben fontolgatjuk, hogy a vetési rendszert csepegtető öntözéssel kombinálva négysoros ágyásokra alakítjuk. Egy ilyen rendszerben a víz- és műtrágyaszállítás jobban adagolható egy tömlővel két sor között.'
A Rusthoeve kísérleti farm csepegtető rendszere hektáronként körülbelül 1,000 euróba kerül. „A beruházás többek között a felhasznált tömlők minőségétől és a főtömlő hosszától függ. Azt vizsgáljuk, hogy az öntözés optimalizálása hogyan befolyásolja az önköltségi árat, és milyen további hozam szükséges ennek kompenzálásához.