Drónok…
Ha a méhészetre gondol, akkor a drónokra (hím méhekre) gondolhat.
De ha a mezőgazdaságra – pontosabban a 21. századi fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokra – gondol, akkor a pilóta nélküli légi robotok fontosságára kell gondolnia.
Ezek a drónok óriási hatást ígérnek a 21. századi fenntartható mezőgazdaságra.
Valójában egy újonnan megjelent áttekintő dokumentum, „Drónok: Innovatív technológia a precíziós növényvédelemben való használatra”, amely a Journal of Economic Entomology folyóiratban jelenik meg, kötelező olvasmány. Egy négytagú nemzetközi tudóscsoport munkája, köztük UC Davis entomológus Elvira de Lange, ez az egyik első a maga nemében, amely összefoglalja a mezőgazdasági drónok növényvédelmi célú felhasználásával kapcsolatos tudományos irodalmat.
A szerzők csapatát összeállító De Lange szerint a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatoknak a 21. században egyre inkább a drónoktól és más innovatív technológiáktól kell függniük.
A további kutatások szükségessége mellett a szerzők azt mondják, hogy a drónok a precíziós növényvédelem fontos részévé válnak, a kártevők észlelésétől a védekezésig.
Áttekintésükben hangsúlyozzák, „hogy a fenntartható növényvédelem a 21. századi mezőgazdaságban nagymértékben függ majd az új technológiáktól, és ez a tendencia miként vezet majd a multidiszciplináris kutatási együttműködések növekvő igényéhez agronómusok, ökológusok, szoftverprogramozók és mérnökök között. ”
„Kiterjedt kommunikációt és együttműködést javasolunk a különböző tudományágak tudósai, extenziós ügynökök, ipari szakemberek és kereskedelmi termelők között, hogy elérjük a drónok optimális potenciálját a kártevők elleni védekezésben és a védekezésben” – mondta De Lange, a tanulmány szerzője és posztdoktori munkatársa. Christian Nansen labor, UC Davis Rovartani és Nematológiai Tanszék.
A dolgozat a drónok távérzékelõ berendezéssel történõ alkalmazását tárgyalja, a kártevõ problémák levegõbõl történõ észlelésére. A drónok fokozottabb használatára szólít fel, hogy olyan megoldásokat kínáljanak, mint a peszticidek permetezése és a biokontroll szervezetek kibocsátása. „A legtöbb irodalom a távérzékeléssel foglalkozik” – mondta de Lange.
„A drónok nélkülözhetetlenek lettek az IPM-programokban Brazíliában, különösen a biológiai védekezésben” – mondta a vezető szerző és entomológus. Fernando Iost Filho a Brazília Sao Paulo Egyetem Rovartani és Akarológiai Tanszékének munkatársa. „Jelenleg parazitoidok kibocsátására használják több ezer hektárnyi szántóföldi növényben, például cukornádban és szójában” – mondta Filho, az UC Davis egykori cserediákja. „A következő években várhatóan a brazil szántóföldeken is növekedni fog a haszonnövények egészségének felügyeletére való felhasználásuk.”
Filho nemrég fejezte be a drónok és távérzékelés mesterképzését Brazíliában, jelenleg doktorandusz. A társszerzők De Lange mellett mérnökök és drónkommunikációs szakértők Zhaodan Kong, adjunktus, UC Davis Mechanikai és Aerospace Engineering Tanszék; és távérzékelési szakértő Wieke Heldens a Német Légiközlekedési Központ, Földmegfigyelési Központ, Németország.
„A járvány korai felismerése és a kezelés alkalmazása a hatékony növényvédelem velejárója, lehetővé téve a kezelési döntések végrehajtását, még mielőtt a kártevők kialakulnak, és a termésveszteség felhalmozódna” – írták a szerzők absztraktukban. „A kártevők megfigyelése időigényes, és a megbízható vagy költséghatékony mintavételi technikák hiánya akadályozhatja. Ezért azt állítjuk, hogy a modern mezőgazdaságban a növényvédelem fokozott fenntarthatóságával kapcsolatos fontos kutatási kihívás a jobb termésfelügyeleti eljárások kidolgozása és előmozdítása.
A drónok célba vehetik a kártevők kitöréseit vagy a szántóföldi növények és gyümölcsösök forró pontjait, mint például a Colorado burgonyabogár a burgonyaföldeken vagy a cukornád-levéltetű a cirokban - mutattak rá a tudósok. „A kártevők kiszámíthatatlanok, és nem egyenletesen oszlanak el. A precíziós mezőgazdasági technológiák, mint például a drónok használata, fontos lehetőségeket kínálhatnak az integrált növényvédelem (IPM) számára.”
De Lange, megjegyezve, hogy a drónokat egyre gyakrabban használják a mezőgazdaságban különféle célokra, megjegyezte: „Gyakran fel vannak szerelve távérzékelési technológiával a termés előrejelzésére, a termésfenológia értékelésére vagy a talaj tulajdonságainak jellemzésére.”
„Számtalan lehetőség kínálkozik a drónok növényvédelemben való felhasználására” – mondta. „A távérzékelési technológiával felszerelt érzékelő drónok segíthetnek észlelni a kártevők gócpontjait. A kártevők gyakran kicsik és nehezen megtalálhatók, így a közvetett észlelés, a növények fényvisszaverésének változása révén, lehetővé teszi a kártevő korábban történő megtalálását, a korábbi kezelést és a károk kordában tartását.”
„Továbbá a precíziós permetezőberendezésekkel vagy biokontroll organizmusok adagolóival felszerelt működtető drónok helyi megoldásokat is alkalmazhatnak. A növényvédőszer-permetezés pontosan ott, ahol szükséges, csökkentené a teljes tábla permetezésének szükségességét. A biokontroll szervezetek hatékonyabb elosztása versenyképesebb alternatívává tenné őket a peszticidekkel szemben.”
„A távérzékelési berendezéseket – tette hozzá De Lange – emberes repülőgépeken és műholdakon is el lehet helyezni. A drónok azonban alacsonyabban repülnek, növelve a képek térbeli felbontását, és kevésbé jelentenek problémát a felhők. Általában olcsóbbak, és gyakrabban is lehet repülni. A földi eszközökhöz képest a drónok rövidebb idő alatt sokkal nagyobb területet tudnak bejárni.”
A szerzők szerint a drónok steril rovarok elosztására és a párzás megzavarására is használhatók, és hozzájárulhatnak a kártevők kitörésének megelőzéséhez, ahelyett, hogy csak a meglévő problémákra nyújtanának megoldást.
De Lange, aki a svájci Neuchâteli Egyetemen kémiai ökológiából doktorált, 2016-ban csatlakozott a Nansen laborhoz. Kutatási területei a növény-rovar kölcsönhatások, az integrált növényvédelem, a kémiai ökológia és a precíziós mezőgazdaság. Kutatásainak nagy részét a kaliforniai eperrel végzi.
– Kathy Keatley Garvey, Kaliforniai Egyetem ANR
Fénykép a tetején: Drón egy Santa Monica-i eperföld felett. A drónok megcélozhatják a kártevők kitöréseit vagy a terepi hadtestekben és gyümölcsösökben lévő forró pontokat – mutattak rá a tudósok. Fotó: Elvira de Lange