2021 viharos év volt az európai gyümölcs- és zöldségágazatban. Néhány tényező, például az éghajlatváltozás, a háborús konfliktusok, az emelkedő árak és a Brexit befolyásolta a betakarítást, valamint a későbbi kereskedelmi forgalomba hozatalukat.
Ebben az értelemben Európa nem maradt ki a globális problémákból, és a zöldség-gyümölcs piac megsínylette a külpiacokra irányuló exportot, ahogy az alábbiakban látni fogjuk.
Az éghajlat, a járvány, valamint a szállítási és termelési árak emelkedése, fő kondicionáló tényezők
A Fruit Logistica European Statistics Handbook 2022 jelentése szerint az európai gyümölcs- és zöldségpiacok 2021-ben ismét három nagy problémával szembesültek: az időjárással, a folytatódó koronavírus-járványsal, valamint a szállítási és termelési költségek növekedésével.
A nyári hónapokban a fogyasztóknak több lehetőségük volt étkezni vagy nyaralni a Covid kapcsán feloldott korlátozások feloldásának köszönhetően. A világjárvány negyedik és ötödik hulláma azonban új korlátokhoz vezetett az őszre.
Az otthoni gyümölcs- és zöldségvásárlást a korábbi bezárások lendítették fel, és 2020-ban jelentősen megnőtt, ami általában véve nem nőtt nagyobb mértékben, mint 2021-ben. A világjárvány soha nem látott módon változtatta meg a globális áruáramlást. A konténeres fuvardíjak jelentősen emelkedtek.
Ráadásul az elmúlt 12 hónapban jelentősen drágult az üzemanyag, ami még drágábbá teszi a szállítást.
Előfordul, hogy a gyártáshoz és a csomagoláshoz használt alapanyagok szűkösek voltak, ezért drágultak. Ez egy olyan helyzet, amelyre a korábbi években nem volt példa. Ellentétben a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal, amelyek nem jelentenek újdonságot a piaci termelés számára.
A hőhullámok és az egyre hosszabb aszályos időszakok nem gyakoroltak jelentős hatást a gyümölcs és zöldség külkereskedelmére
Mindazonáltal figyelemre méltó a súlyossága: a hőhullámok és az aszályos időszakok egyre hosszabbak; az esőzések gyakrabban fordulnak elő szélsőségesen és hirtelen, ami árvizeket eredményez. Vagy az eső hiánya, vagy a túl nagy intenzitás, mindkét helyzetet 2021-ben jegyezték fel. Ezzel együtt a teljes vízellátás jobb volt, mint az elmúlt években.
A drága és korlátozott szállítási kapacitás még nem gyakorolt masszív hatást a zöldség-gyümölcs külkereskedelmére. Az EU-n belüli és azon kívüli kereskedelemben 2021-ben az import- és exportvolumen csak valamivel volt alacsonyabb az előző évinél. Néhány esetben valójában valamivel magasabbak voltak. Azok a félelmek, hogy az Egyesült Királyságba irányuló export összeomlik a Brexit után.
Az EU enyhe visszaesést tapasztal az Egyesült Királyságba irányuló exportban a Brexit után
Bár az EU-27 kisebb mennyiségeket küldtek az Egyesült Királyságba, mint a Brexit előtt, a visszaesés mérsékelt volt, a zöldségfélék 2%-kal, a gyümölcsök 7%-kal csökkentek. Emlékezetesebbek voltak a brit szupermarketek üres polcairól készült képek, részben a határellenőrzés hosszabb várakozási ideje miatt. Nagyobb problémát azonban az országos áruszállítás jelentette a kamionosok hiánya miatt.
Ez egy olyan probléma, amely a jövőben más országokat is érinthet. Az EU-országok, amelyek korábban nagyobb mennyiségeket szállítottak az Egyesült Királyságba, veszítettek az új körülmények között. A zöldségfélék közül Spanyolország (-5%) és Hollandia (-3%).
A gyümölcs esetében a vezető beszállító Spanyolország valamivel nagyobb mennyiséget exportált az Egyesült Királyságba, de ezt a számot 2020-ban egy viszonylag alacsonyabb mennyiséghez viszonyították. Különösen Hollandia (-33%), de Franciaország (-4%) is, jelentősen csökkent a mennyiség.
Bár az EU-27 kisebb mennyiségeket küldtek az Egyesült Királyságba, mint a Brexit előtt, a visszaesés mérsékelt volt, a zöldségfélék 2%-kal, a gyümölcsök 7%-kal csökkentek.
Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése egyértelmű változást hozott a külkereskedelmi mérlegben. A korábbi években a külkereskedelmi mérleg mind a gyümölcs, mind a zöldség esetében deficites volt. Ez a hiány a gyümölcsöknél továbbra is fennáll, de a zöldség-külkereskedelmi mérleg már enyhén pozitív.
Mindenesetre az EU-ba irányuló friss gyümölcsimport lényegesen magasabb, mint a zöldségimport. A banánt és más egzotikus gyümölcsöket, amelyeket többnyire nem az EU-ban termesztenek, nagy mennyiségben kell importálni.
A (belső és külső) gyümölcsimport enyhén csökkent 2021-ben. 2020-ban az első importőr Németország, kevesebbet importált, így Hollandia került az első helyre. Hollandia ugyanakkor Spanyolország után a második legnagyobb gyümölcsexportőr, és nem minden Hollandiából exportált mennyiséget állítanak elő az országban.
Az EU gyümölcsexportja valamivel magasabb volt 2020-hoz képest. A zöldségfélék esetében Németország megőrizte első számú importőr pozícióját, bár az előző évinél alacsonyabb mennyiséggel. Általában valamivel nagyobb mennyiségű zöldséget importáltak az EU-ba.
Az EU-n belüli export enyhén visszaesett 2021-ben
Az export viszont 2021-ben valamivel elmaradt az előző évi szinttől. Az EU-n kívüli kereskedelem aránya viszonylag magas a gyümölcs esetében. A banán, az ananász, az avokádó és a mangó 41%-a az EU-n kívüli országokból származik.
Éppen ellenkezőleg, az EU-n belüli kereskedelem dominál a narancs és az alma területén. A gyümölcsexport túlnyomórészt az EU-n belül maradt. A Brexit azonban kissé megváltoztatta az arányokat a harmadik országokkal folytatott kereskedelem javára. 2021-ben a gyümölcsexport közel 18%-a hagyta el az EU-t. A mennyiséget tekintve a banán, az alma és a narancs dominál az exportban. A friss zöldségimport esetében a többletkereskedelem aránya jóval alacsonyabb, mint a gyümölcsöké, alig 16%. A legnagyobb mennyiségben importált zöldségek közül a paradicsom és a hagyma importálja a legnagyobb arányt az EU-n kívülről.
Az EU-n kívülről származó fő import a Marokkóból származó paradicsom és az Új-Zélandról származó hagyma. 78-ben a zöldségexport 2021%-a az EU-n belül maradt. Egy évvel korábban, amikor az Egyesült Királyság még tagállam volt, a zöldségexport 89%-a belső kereskedelem volt. Az exportban erősen a hagyma dominált, ezt követte a paradicsom és a paprika.
Az előzetes adatok szerint összességében a tavalyi gyümölcs- és zöldségtermés az EU-27-ben mintegy 1%-kal volt alacsonyabb 2021-ben, mint 2020-ban. A becslések szerint a gyümölcsveszteség lényegesen nagyobb volt, de végül a betakarítás csak 1%-kal volt alacsonyabb évente. A nagy almatermés ellensúlyozta számos más gyümölcsfaj negatív tendenciáját.
Az őszibarack, a nektarin és a kajszibarack termesztését a virágzás alatti fagyok befolyásolták Dél-Európában. Emellett a januári, márciusi és áprilisi hideg időszakok súlyos veszteségeket produkáltak, ami az elmúlt 30 év legkisebb termését eredményezte.
A narancs és a könnyen hámozható gyümölcsök termését a kedvezőtlen körülmények miatt kezdetben lényegesen alacsonyabbra becsülték az előző évinél. Spanyolország a kedvezőtlen időjárás miatt kisebb termést jósolt, bár egyes régiók jobban el tudták kerülni a károkat.
A drága és korlátozott szállítási kapacitás még nem gyakorolt masszív hatást a zöldség-gyümölcs külkereskedelmére.
Mérsékelt veszteségek Európában és bizonytalanság a 2022/2023-as kampányban
Végül a veszteségek Európa-szerte nem voltak olyan súlyosak, mint várták. A narancstermés az előzetes adatok szerint mindössze 1%-kal, a könnyű hámozás mennyisége 2%-kal maradt el az előző évitől.
Ezek a százalékok rekordtermelési mennyiséget jeleztek. De a fagyok regionális veszteségekhez vezettek, és szinte minden országban túl hideg volt a virág számára. Ez azt jelenti, hogy 11.5 millió tonnával több almát takarítottak be, mint az előző évben. A növekedés jó része Lengyelországban következett be, ami tehát a 2021/22-es marketingszezonban bizonytalansági tényező az európai piac számára.
Az almával ellentétben a körtetermés Európa-szerte kevés volt. Olaszországot fagy sújtotta, és ez az elmúlt három évtized legkisebb körtetermését eredményezte.
A zöldségtermés nagyjából megegyezett. Csak 0.3%-kal alacsonyabb, mint 2020-ban. A saláta, karfiol és cukkini kisebb termését ellensúlyozta a nagyobb hagymatermés. Európa számos országát szélsőséges időjárási viszonyok érintették.
Különösen figyelemre méltóak voltak a júliusi árvizek Németország és a Benelux állam egyes részein. Spanyolország és Olaszország területei is szenvedtek kimaradásokat és károkat az időszakos és szokatlanul heves esőzések és regionális áradások miatt. Közép-Európában kezdetben lassan indult a zöldségszezon, az alacsony tavaszi hőmérséklet miatt.
Ezt követően nem volt annyi napsütés, mint 2020-ban, ami úgy tűnt, hogy még a védett növények esetében is terméskieséshez vezetett, különösen a paradicsom esetében. A helyzetet tovább nehezítette az új növénybetegségek megjelenése. Úgy tűnt, hogy az uborka és a paprika jobban megbirkózott a körülményekkel, nagyobb mennyiségben betakarították.
Néhány paradicsomtermesztés azonban átállt más zöldségekre. Másrészt kihívást jelent az energiaköltségek növekedése, különösen a Benelux-országok üvegházi termesztése szempontjából.
Egy forrás: https://www.diarioelcanal.com