Az orosz kormány első alkalommal kíván kiviteli vámot bevezetni a műtrágyákra, és meghosszabbítani a kvótákat külföldre történő szállításukra. Hogyan érinti ez a nyugati szankciók miatt amúgy is visszaesett műtrágyaexportot, azt a Forbes vizsgálta
Az Egyesült Nemzetek Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint Oroszország tavaly az első helyen állt a világon a nitrogén-műtrágyák exportjában, a második legnagyobb hamuzsír-műtrágya és a harmadik a foszfor exportjában. A nyugati szankciók miatt azonban a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint az idén januártól augusztusig tartó oroszországi műtrágyaszállítás a tavalyi év azonos időszakához képest összességében csökkent – mondta Joseph a Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) elemzői. Glauber és David Laborde megjegyzi.
Moszkva március óta zárja az exportadatokat, de az IFPRI elemzői szerint az orosz műtrágyákat importáló országok nyílt adatai alapján az idei év első nyolc hónapjában a kálium-klorid kínálat 16.5%-kal csökkent, a karbamid (karbamid, 46-ot tartalmazó műtrágya) % nitrogén) – 22.8%-kal. Különösen csökkent – 63%-kal – az oroszországi ammóniaimport, ennek oka a Togliatti–Odessza ammóniavezeték bezárása. Ugyanakkor a diammónium-foszfát kínálat több mint 2021%-kal haladja meg 8 első nyolc hónapjának mennyiségét.
Az export visszaesése ellenére a kormány január 1-től tervezi a műtrágyák kiviteli vámok bevezetését. Valószínűleg Oroszország egyoldalúan és hat hónapra vezeti be, mivel hosszabb ideig egyeztetni kell az eurázsiai országok többi tagjával. Gazdasági Unió (EAEU).
Októberben Anton Siluanov pénzügyminiszter bejelentette, hogy exportvámokat vetnek ki, ha a foszfor- és nitrogénműtrágyák világpiaci ára meghaladja az 500 dollárt tonnánként, a káliumműtrágyáké pedig a 400 dollárt tonnánként. Novemberben pedig Denis Manturov ipari és kereskedelmi miniszter azt mondta, hogy minden műtrágyafajtára 23.5 százalék lesz az exportvám, ha a világpiaci árak meghaladják a tonnánkénti 450 dollárt, és a határozattervezet már elkészült.
A vámokat minden gyártó fizeti
A Phosagro szerint az ásványi műtrágyák átlagárai 2022 harmadik negyedévében magasabbak voltak, mint 2021 azonos időszakában. A karbamid átlagos ára a balti-tengeri kikötőkben tonnánként 538 dollár volt, szemben a tavalyi 442 dollárral. az ammofosz (ammónium-foszfát, nitrogén-foszfor műtrágya, 10-12% nitrogént és 44-52% foszfort tartalmaz) - 777 dollár tonnánként ugyanezen az alapon 695 dollárral szemben, kálium-klorid (kálium-műtrágya 58-60% kálium-oxiddal) - 694 dollár a 277 dollárral szemben.
„A foszfortartalmú és hamuzsírt tartalmazó műtrágyák árai fokozatosan csökkentek, mert túl magasak voltak a mezőgazdasági termékek áraihoz képest” – áll a vállalat jelentésében. „A nitrogénműtrágyák, köztük a karbamid ára túlnyomórészt emelkedő tendenciát követett, többek között a továbbra is magas energiaárak, valamint az ilyen típusú műtrágyák termelésének érezhető csökkenése miatt, különösen Európában.”
A jelenlegi árakon számolva valószínűleg minden műtrágyafajtát kivetnek majd az illetékkel – mondja Dmitrij Pucskarev, a BCS World of Investments részvénypiaci szakértője.
„Most a kálium-klorid kiskereskedelmi ára Európában és az Egyesült Államokban körülbelül 850–855 dollár tonnánként, a karbamidé – 820–825 dollár, a diammónium-foszfáté (nitrogén-foszfor műtrágya 18% nitrogénnel és 46% foszforral) – 820 tonnánként. A 830 tavaszi-nyári áraihoz képest, amikor többéves csúcsot értek el, az árak csökkennek” – mondja Leonyid Khazanov független szakértő. "Az árak azonban még nem érték el a 2022. novemberi szintet, bár a karbamid ára közelít az akkori mutatókhoz." Az orosz kikötők exportárai egyértelműen alacsonyabbak, mint a nyugati kiskereskedelmi árak, mivel nem tartalmazzák a szállítási költségeket és a termelők és fogyasztók között elhelyezkedő kereskedők árrését.
„A 450 dolláros tonnánkénti küszöbár nem nevezhető túl magasnak” – mondja Alekszej Kalachev, a Finam elemzője. "Valószínűleg megállapodások és kompromisszumok eredménye volt." Kalachev szerint a műtrágyák árai ugyan 20-30%-kal csökkentek a tavaszi csúcsértékekhez képest, de továbbra is magasak – csak 2021 őszén voltak magasabbak, azelőtt pedig többnyire érezhetően alacsonyabbak voltak az árak.
A korábbi évtizedekben a műtrágyák ára csak 450-2007-ban, illetve 2008-2010-ben emelkedett tonnánként 2012 dollár fölé – jegyzi meg Kalachev. Így szerinte a küszöbár feletti illeték – a kormány terve szerint – visszavezeti a költségvetésbe a műtrágyagyártók sikeres konjunktúra „szélsőjét”. A vágási ár megvédi a termelőket a túlzott költségvetési terhektől, ha a piaci feltételek megváltoznak és az árak a korábbi évek átlagos szintjére esnek.
A termelőknek az exportvámok bevezetése utáni veszteségei nemcsak az áraktól függenek, hanem attól is, hogy az export milyen arányban részesedik a bevételeikből – mondja Kalachev. Most a cégek nem hozzák nyilvánosságra az értékesítés földrajzi helyét. A korábbi években a Phosagro exportja a bevétel mintegy 70%-át hozta. Ha a 23.5 dollár feletti tonnánkénti árra 450%-os vámot vetnek ki, akkor a jelenlegi árak fenntartása mellett a vám a bevétel mintegy 6%-ába fog kerülni a cégnek – becsülte a szakértő.
Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nem írja meg, hogy milyen árat veszik viszonyítási alapnak, mert az árak a különböző bázisokon nagyon eltérőek – mondja Oksana Lukicseva, az Otkritie Investments árupiaci elemzője. Minden termelőnek vámot kell fizetnie, de mindenekelőtt azoknak, akiknek exportja magas maradt – a Phosagro, Akron, Eurochem. Az Uralchem, a hamuzsír műtrágyák fő gyártója kevesebbet fog fizetni, mert exportja visszaesett.
A vámok Lukicseva szerint csökkenthetik az exportőrök bevételét, de nem érintik az exportot. „A 23.5 százalékos vám a jelenlegi magas műtrágyaárak mellett teljesen elfogadható” – véli az elemző. "Az export a tavalyi szinten maradhat, vagy akár növekedhet is, ha enyhítik a szankciókat."
Hazanov szerint a vám bevezetése az oroszországi export visszaeséséhez vezethet, ha az ásványi műtrágyák ára a világpiacon tovább csökken. Az események ilyen alakulásával az elemző szerint csökkenni fog a gyártók jövedelmezősége, amelyek kénytelenek lesznek csökkenteni a készleteket és felülvizsgálni a beruházási programokat. „Ez azonban egy idő után az ásványi műtrágyák külföldön drágulásához fog vezetni a világpiaci hiány miatt, ahogyan 2022 tavaszán-nyarán is volt, és a hazai vegyipari cégek tonnaveszteséggel utolérheti a pénzt” – véli Khazanov.
A kvóták nem korlátozzák az exportot
A vámok nem az egyetlen módja annak, hogy szabályozzák az orosz műtrágya külföldi szállítását. A kormány úgy döntött, hogy 1. január 31-től május 2023-ig meghosszabbítja a műtrágyaexport kvótáit. A megfelelő határozattervezetet a normatív jogszabálytervezetek portálján teszik közzé. Ebben az EAEU-n kívülre irányuló kiviteli kvóták mennyiségét a nitrogénműtrágyák esetében 7,013 millió tonnában, a komplex műtrágyák esetében pedig 4,907 millió tonnában határozzák meg.
Ez kevesebb, mint volt. 1. július 31-jétől december 2022-ig a nitrogénműtrágyák kvótái vannak érvényben - 8.3 millió tonna, a két vagy három tápanyagot (nitrogén, foszfor és kálium) tartalmazó komplexeké 5.9 millió tonna. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium november 21-én jelentette be, hogy már döntött az egyes nitrogénműtrágyafajták új exportkvótájának emeléséről: kvóta szerint a karbamid exportára 400,000 ezer tonnával, az ammónium-nitráté 200,000 ezer tonnával emelkedik, karbamid-ammónia keverék 150,000 0.75 tonnával. A megfelelő jegyzőkönyvet Andrej Belousov első miniszterelnök-helyettes írta alá. Ennek a kvótának 7.763 millió tonnával 8.3 millió tonnára történő emelése után is kiderül azonban, hogy a jelenlegi XNUMX millió tonnás nitrogénműtrágya-export kvóta.
A Forbes Ipari és Kereskedelmi Minisztériumtól kapott magyarázata szerint a kvóták nagyságát a termelés volumene, az orosz gazdálkodók és az ipari vállalkozások ellátása alapján számítják ki. A levél szerint az orosz mezőgazdasági minisztérium által jóváhagyott és az orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által jóváhagyott dokumentum frissített változata 2023 január-májusában 10%-kal magasabb szállítást ír elő az orosz mezőgazdasági termelőknek. a tavalyi időszakban, ami a kvótaexport teljes számának csökkentésében volt hatással.
A korábbi kvótaidőszakokhoz képest kisebb kvótamennyiség elsősorban az időzítésnek köszönhető – áll a magyarázatban. Korábban hat hónapra – 1. december 2021-től 31. május 2022-ig, valamint 1. július 2022-től 31. december 2022-ig – vezették be a kvótákat. A projekthatározatban javasolt időszak mindössze öt hónapot ölel fel – január 1-től május 31-ig, 2023. „A kontingensek végleges mennyiségét a határozattervezetnek az érdekelt szövetségi végrehajtó hatóságokkal való egyeztetése során határozzák meg, és a Kormánybizottság vámtarifa- és nem tarifális szabályozással, külkereskedelmi védintézkedésekkel foglalkozó albizottságának ülésén hagyják jóvá. a gazdaságfejlesztésért és integrációért” – írja az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium.
„Általában az exportkvóták bevezetésére került sor a korábbi időszakok átlagos exportvolumenjénél alig” – mondja Alekszej Kalachev, a Finam elemzője. „Megvédik a hazai piacot az exportvolumen növekedésétől, de szinte nem csökkentik a vállalatok tényleges exportját.”
A kvóták megállapítása csak az ásványi műtrágyák értékesítésének arányát rögzíti az oroszországi belföldi piacon és a külföldön, szükség esetén bővíthető, ahogyan az idén már történt – mondja Hazanov. „Mindenesetre termelőink számára továbbra is az orosz piac marad a kulcs, amely 2023-ban a mezőgazdaság folyamatos állami támogatása miatt növelheti kapacitását” – jegyzi meg a szakértő.
Az Orosz Műtrágyagyártók Szövetsége szerint 16. november 2022-án az orosz műtrágyagyártók az orosz mezőgazdasági termelők tervezett keresletének 108%-át biztosították, amely idén 4.85 millió tonnára becsülhető.
Egy forrás: https://www.forbes.ru