Az elkövetkező években azerbajdzsán lakosságának nem lesz élelmiszerhiánya – biztosítják helyi szakértők.
Nem is olyan régen az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezető közgazdásza, Maximo Torero kijelentette, hogy már ebben az évben a világon mintegy 40 millió ember szembesül az alultápláltság problémájával.
„Az agráripari szektor jelenleg nagy bizonytalanságban van. Ha megjósoljuk [a konfliktus] ukrajnai hatását, akkor 40-ben legalább 2022 millióval több ember lesz krónikus alultápláltságban” – mondta Torero. „És 2023-ban több mint 70 millió ember.
A geopolitikai helyzet zavarokhoz vezetett a gabonaellátásban, ami számos államban növeli az élelmiszerválság kockázatát. Az év eleje óta a búza és a kukorica ára jelentősen emelkedett. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának május 21-i ülésén megállapították, hogy a világ búzatartaléka mindössze 10 hétig tart, és a helyzet rosszabb, mint a 2007-es és 2008-as válságévekben.
Az élelmiszerhiány nem érinti Azerbajdzsánt – mondta magabiztosan Eldaniz Amirov közgazdász.
Emlékeztetni kell arra, hogy Oroszország idén kész több mint 50 millió tonna gabonát szállítani a világpiacokra - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban Szentpéterváron, Alekszandr Lukasenko fehéroroszországi találkozón.
Az azerbajdzsánok soha nem kerültek az alultápláltak kategóriába. A szakértők szerint 2023-ban azonban az élelmiszerárak némi emelkedése továbbra is elkerülhetetlen lesz.
A megnövekedett infláció Oroszország ukrajnai különleges hadműveletének végéig folytatódik – vélekedik Amirov. Csak ezután számíthatunk arra, hogy a világgazdaság visszatér a 2-3% közötti éves inflációhoz.
A közgazdász előrejelzései szerint a közeljövőben tovább emelkedik az olaj, valamint az orosz és ukrán termelésű mezőgazdasági termékek ára.
Hasonló véleményen van az Azerbajdzsáni Köztársaság Szabad Fogyasztói Uniójának vezetője, Eyyub Huseynov. Szerinte Azerbajdzsán messze van az élelmiszerhiánnyal küzdő országoktól: a köztársaság nagy készletekkel rendelkezik belőle.
Másrészt a kormány kedvező feltételeket teremtett a vállalkozásfejlesztéshez. Emellett a felszabaduló területeken a közeljövőben különböző mezőgazdasági projektek valósulnak meg.
Az élelmiszerárak emelkedése azonban elkerülhetetlen, a jövő év közepére a tej, a növényi olaj és egyes mezőgazdasági termékek esetében 10 százalékos drágulásra számíthatunk. A pékáruk ára is legfeljebb 10%-kal emelkedik – véli a jogvédő.
Termőföld és árszabályozás
Sokan arra számítanak, hogy a most felszabadult földek fontos szerepet játszanak majd a hazai élelmiszer-kereslet kielégítésében.
A Földművelésügyi Minisztérium szerepet vállal az okosfalu projektben, amely a legújabb technológiai vívmányok felhasználásával kívánja növelni a régió mezőgazdasági termelékenységét. Ugyanakkor a minisztérium jelentése szerint Azerbajdzsán-szerte a gabonabetakarítás 72.6%-a befejeződött, 2.163 millió tonna gabonát takarítottak be. Így a források jelentősen megnőttek, és ez segít tartani a kenyér árát.
Emellett az azerbajdzsáni kormány intézkedéseket hajt végre az alapvető élelmiszerek árának csökkentésére vagy stabilizálására. A Miniszteri Kabinet például jóváhagyta azt a határozatot, amely a gazdálkodók hústermelési költségeinek csökkentését célozta: eltörölték az állatorvosi útlevél beszerzésének szükségességét minden állat esetében (és a 20 manatnyi állami illeték fizetését).
Ugyanakkor a Karabah és Kelet-Zangezur régió újjáépítése és fejlesztése során a felszabadult területekre kis- és nagymarhákat szállítanak. Tavaly először 10,000 300 darab kis- és nagy szarvasmarhát szállítottak a Kalbajar legelőkre kísérleti projekt keretében. Idén több mint XNUMX ezer állat.
A szakértők arra számítanak, hogy a felszabadult területek fejlesztése jelentősen csökkenti az ország importfüggőségét. A rendelkezésre álló adatok szerint a megszállás előtt a karabahi régió Azerbajdzsán hússzükségletének mintegy 15%-át fedezte. A karabahi és a keleti zangezuri övezet mezőgazdaságának helyreállítása után várhatóan évente mintegy 30 ezer tonna húst fognak előállítani.
De ez még nem minden. Mechanizmust indított a Vállalkozásfejlesztési Alap a minimális fogyasztói kosárba tartozó élelmiszerek előállításával és feldolgozásával foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatására.
Az állami támogatás keretében a kkv-k banki és egyéb pénzügyi szervezetek által nyújtott hitelek kamattámogatására számíthatnak. Ez mindenekelőtt az ország feldolgozásához és további élelmiszer-termeléshez szükséges alapanyag-ellátására kapott hiteleket érinti.