Prof. Li Dezhu csapata a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) Kunmingi Botanikai Intézetében, a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) kutatóival együttműködve a növénytelepítési mechanizmusok nagy távolságú elterjedése (LDD) után és a jelenlegi kapcsolódó ismeretek tárgyát képezte. Xishuangbanna Tropical Botanical Garden of CAS, a Jeruzsálemi Héber Egyetem és az Edinburghi Egyetem.
Az ismertető ben jelent meg Az ökológia és az evolúció trendjei.
A fajok elterjedési területén túlmutató LDD a biológiai sokféleség globális eloszlásának fontos mozgatórugója. Bár az LDD események ritkák, és nehéz számszerűsíteni és megjósolni, rendkívül fontosak a biogeográfiában, ahol hatással lehetnek a biota összeállítására, a természetes és antropogén környezeti változásokra adott válaszokra, valamint az invazív fajok terjedésére.
Mint tudjuk, a diszperzió csak akkor hatásos, ha sikeres telepítés követi, de a közelmúltban a növényi LDD-vel végzett vizsgálatok inkább csak a diszperziós szakaszra koncentráltak, ami azt jelenti, hogy nem fordítottak kellő figyelmet az eloszlás utáni telepítésre. Ezért feltűnően hiányzik az LDD utáni létrejöttének fogalmi szintézise a különböző taxonok és tér-időbeli léptékek között.
Prof. Li csapata évtizedek óta dolgozik a növények interkontinentális bioföldrajzán, filogeográfiáján és LDD-n. Kiterjedt szakirodalmi kutatások során a csapat összefoglalta a növénytelepítés LDD utáni megtelepedésének fázisával kapcsolatos jelenlegi ismereteket. Hat kulcsfontosságú tényezőt azonosítottak az alapítás sikerében: propagulum nyomás; funkcionális jellemzők; szélsőséges események és antropogén zavarok; ragadozók, versenytársak és kölcsönös partnerek; résbeli rugalmasság; és az Allee-effektus.
Ezen az alapon javasoltak egy általános kvantitatív keretet az LDD utáni megalakuláshoz, amelynek célja kvantitatív elméleti keret biztosítása az LDD utáni kolonizáció tanulmányozásához, valamint a fajok inváziójának kockázatának felméréséhez.
A kutatók szerint a biogeográfiát, a filogeográfiát és a mozgásökológiát integrálni kell annak érdekében, hogy pontosabban feltárható legyen az LDD események előfordulása, időzítése és mechanizmusa.
Ezen túlmenően meg kell vizsgálni az alapítást befolyásoló tényezők közötti kapcsolatokat, hogy meghatározzuk relatív fontosságukat. Ezenkívül össze kell hasonlítani az LDD utáni létrejötti mechanizmusok különbségeit geológiai (évmilliók) és közelmúltbeli (antropocén) időskálán egyaránt.
Összességében ez az áttekintés fogalmi és mennyiségi kiindulópontokat ad a jelenlegi tudásbeli hiányosságok pótlására a létrehozással és a globális biotadinamikát alakító folyamatok megértésének előmozdításával kapcsolatban.
„Az LDD utáni letelepedés jobb megértése segít megérteni a múltat és megjósolni a jövőt a gyors antropogén változások korszakában. Segíthet mérsékelni e változások néhány káros hatását is azáltal, hogy csökkenti a biológiai inváziókat, és segíti a növények mozgását válaszul klímaváltozás– mondta Prof. Li.